Alvási apnoe

Last Updated (Thursday, 17 April 2008 12:05) Written by Administrator Monday, 09 October 2006 07:49

Az alvási apnoe (OSA) lényege, hogy alvás alatt periódikusan kórosan hosszú légzésszünetek alakulnak ki. Nemzetközi egyezmény alapján kórosnak a 10 sec-ot meghaladó légzésszünetet tekintjük. Mivel ez néha egészségesekben is létrejön, szükséges az óránkénti gyakoriságát is megadni. Kórosnak az 5 apnoe/óra (un. apnoe index) feletti értékek tekintendők.
Az OSA leggyakoribb oka a felső légutak (a hangréstől felfele terjedő, porcos váz nélküli terület) belégzéskor kialakuló összeesése (perifériás tipusú, un. obstruktiv alvási apnoe). Alvás alatt ugyanis az izomelernyedés következtében a léguti ellenállás mintegy kétszeresére nő, amit tovább fokozhatnak helyi tényezők: testsúlyfeleslegből adódó vastagabb nyaki zsirréteg, megnagyobbodott nyelvgyök ill. lágyszájpad, mandulák, hátrébb álló állkapocs, gátolt orrlégzés, stb. Ha ez mérsékelt fokú, folyamatos, ritmusos hork olást eredményez csupán. Súlyos esetben belégzéskor a Bernoulli-effektus miatt a felső légutak aktuálisan legszűkebb területén (ez gyakran a garat alsó szakaszában van) teljes elzáródás jön létre. Ennek kialakulásában mind mechanikai, mind pedig idegi tényezők is szerepet játszanak. Valószinüleg elsődlegesek a mechanikai okok. Az izomelernyedés mértéke a REM-alvásfázisban éri el a tetőpontját, igy a légzésszünetek is rendszerint a REM-ben jelennek meg először. A következmények: az apnoe időtartama alatt folyamatosan csökkenő oxigéntelítettség a vérben, ami súlyos esetben akár 40%-ig is eshet (összehasonlitásul a vénás vér oxigéntelitettsége 75%), puzusszám csökkenés, vérnyomásesés. Az izomtónust végül idegrendszeri mikroébredés (arousal) állitja helyre (stresszreakció), melynek következtében az elzáródás megszűnik, mély légvételek követik egymást, a szívműködés hirtelen felgyorsul, a vérnyomás felszökik. Általában 4-6 mély légvétel elég a stresszreakció leállításához, de ezt követően a garatelzáródás ismételten kialakul. Egy éjszaka folyamán ezek a jelenségek több százszor ismétlődnek lehetetlenné téve a pihentető alvást. Másfelől a folyamatos stressz maradandó károsodást okoz a szervezetben (magas vérnyomás, koszorúsérbetegség, agyi keringészavar, szívritmus-zavarok, stb).